Tudás-Készség-Attitűd

Május tizenegyedikén a Kőlevesben tölthettem  el egy napot – ami egy vendéglő a belvárosban, egy remek kerttel. A Menedék Egyesület tartotta itt a “Tudás-Készség-Attitűd” nevű képzési programjának, minden érdeklődő számára nyitott záróalkalmát.

A legnagyobb élmény talán a találkozás volt, az érdeklődő és a már elkötelezett emberekkel. Egy beszélgetésben megfogalmazódott az az ötlet is, hogy a következő tanévben iskolai felkérésre tartsunk pl. osztályfőnöki óra keretében tematikus foglalkozást a befogadásról, a menekültek helyzetéről. Szeptembertől ilyen érdeklődéssel is megkereshettek minket, és kapacitásunk tükrében igyekszünk majd lehetőséget teremteni arra, hogy válaszolhassunk ezekre a szükségletekre, igényekre.

A nap folyamán három érdekes előadást hallgathattunk meg. Egyet arról, hogy a szociálpszichológia milyen módszereket kínál arra, hogy csökkentsük az előítéleteket – mind magunkban, adott esetben pedig akár pedagógusi, akár másmilyen közösségszervezői munkában. Egy másik előadás a magyarok között végzett felmérések alapján bemutatta az országunkba érkezett idegenekkel szembeni hozzáállásunk változásait. Ez a hozzáállás az, amit a bőrén érez a nálunk üdülő turista, a nemzetközi védelemben részesülő menekült és a felsőoktatásban tanuló külföldi diák is. Érdekes felfigyelni arra, hogy 1995-től 2013-ig jellemzően egyre pozitívabban és nyitottabban nyilatkoztak a magyarok a hazánkba érkezőkről, míg ez a folyamat 2015-ben megfordult. Reméljük, hogy ez csak a migránsválság érthető sokkja, de hosszú távon nem lesz maradandó. Számomra a legérdekesebb előadás a “Körséta a no-go zónában” volt, mely előadás diái az alábbi linken elérhetőek: http://tudastar.menedek.hu/sites/default/files/kovats_andras_korseta_a_no-go_zonaban_a_tarsadalmi_integracio_problemai.pdf

Számomra az volt a fontos tanulság, hogy az etnikai szegregációval létrejövő lakótelepek lakói, ha elszigetelődnek a befogadó társadalomtól és mélyszegénységbe süppednek, akkor a szegregáltságuk valóban a társadalmi integráció esélyét csökkenti. Viszont ezek a veszélyek az infrastruktúra megfelelő kialakításával megelőzhetőek, sőt, adott esetben az ilyen lakónegyedek az integráció ugródeszkáivá válhatnak – ahol csak pár évig laknak az emberek, míg megtanulják jól az ország nyelvét és el tudnak helyezkedni egy átlagos lakókörnyezetben, beilleszkedve a befogadó társadalomba.

A program zárásaként egy on-line kvízjátékban vetélkedtünk kis csapatokat alakítva, méghozzá a gasztronómia migrációjának témakörében. Az ügyes versenyzők meg tudták mondani, honnan érkezett hozzánk a Túró Rudi, s merre hódít éppen a gulyás.

A végén magunk is megkóstolhattunk jó néhány finom süteményt, sőt útravalónak is kaptunk belőle.