Kik vagyunk?

Hospes venit, Christus venit
Vendég jön, Krisztus jön!

Napjaink migrációs ill. kényszermigrációs folyamatai kihívásokat támasztanak Európa-szerte, így Magyarországon is. A környezetünkben tapasztalt különféle krízishelyzetek enyhítésére a magyar jezsuiták 2015-ben egy menekülteket segítő programot hívtak életre, továbbá együttműködést kezdeményeztek. A program a Jezsuita Menekültszolgálat életre hívásában öltött testet, amely azóta is a konkrét segítségnyújtáson túl feladatának látja a társadalmi konszenzust erősítő reflexiót és tudatosítást. 

Az emberi jogi jogsértések és a vallási alapú üldöztetés miatt bekövetkezett menekülés, annak nemzetközi geopolitikai és ökológiai okai, mechanizmusai és hatásai nehezen átláthatók, manipuláltak és általunk közvetlenül nehezen befolyásolhatók. Ennek ellenére mindannyiunk felelőssége, hogy megértsük a világban végbemenő folyamatokat.

Erről Forrai Tamás, a provinciálisi feladatokat ellátó jezsuita 2015-ben így írt: 

“Nem kétséges – ahogy az erős reakciók is bizonyítják –, hogy a társadalom átérzi a kérdés történelmi súlyosságát, és keresi a megoldást. Az ügy tragikus terhe miatt fokozott felelősséget érzünk arra, hogy figyelmünket erre a kérdésre összpontosítsuk. Hosszú távú megoldásához látnunk kell, hogy Európa sajnos rendkívül mélyen ható identitásválságot él át. Jeleit látjuk annak, hogy már folyamatban van egy ébredés Európában, melynek során az emberek  kénytelenek mélyebben átgondolni, hogy mik is tulajdonképpen a zsidó-keresztény alapon álló, közös európai és demokratikus értékek, amelyeket vallunk és védünk. Ilyen értékek nélkül nincs esélyünk e globális probléma megoldására és a menekültek integrálására. Nekünk megvannak az alapvető értékeink és elveink, amelyeket, úgy érezzük, hogy a jelen helyzetben világosan kell vallani és tanítani.

Alapelveink, melyekre szolgálatunkat alapozzuk:

1. Tiszteljük és védjük keresztény hitünk szeretetparancsa alapján a menekültek emberi jogait.
2. Tiszteljük és védjük a Szent István-i hagyományt az idegeneket befogadó társadalom értékelésében.
3. Tiszteljük és védjük a nemzeti identitást és a jogot a nemzeti nyelv és kultúra, valamint falvaink és városaink védelmére, hiszen ezek alapján van lehetőségünk a valódi befogadásra és integrálásra.
4. Tiszteljük és védjük az értékalapú Európához tartozásunk és az ebből adódó szubszidiaritás és szolidaritás hagyományát.
5. Tudatában vagyunk annak, hogy felelősségünk komoly közösségi és személyes áldozattal jár.

Alázatosan ki kell mondanunk, hogy nincs a kezünkben a megoldás. Viszont mély felelősséget érzünk azért, hogy segítsük tudatosítani a hívőkben és nem hívőkben az európai identitást meghatározó értékek jelentőségét a jelen helyzetben. Úgy érezzük, hogy minden szinten szükséges egy tudatosabb keresztény magatartás megerősítése. Keresztényként semmilyen körülmény nem mentesít minket kötelességünk alól, hogy valóban menekülő, szenvedő testvéreinket az irgalmas szamaritánus példája nyomán segítsük! Ezen értékek értelmében szeretnénk meggyengült társadalmunkat formálni, főleg a keresztény értelmiséget érzékennyé tenni világunk valóságára és benne a felelősségünkre.

Tudatosítanunk kell, hogy akár cselekszünk, akár nem, a menekültválság mindenképpen a társadalmunkat és hétköznapi életünket kihívás elé állító, az eddigiekhez nem hasonlítható, hosszú távú próbatétel. Mindez nem elkerülhető áldozathozatallal jár. Cselekedetünk vagy mulasztásunk alapvetően fogja meghatározni jövőnket. Hazai szinten nekünk kell felelősséget vállalnunk jövőnkért: a kérdés rövid távú szintje – miután a menedékkérők túlnyomó többsége tranzitországnak tekint bennünket – csak a már itt levő és a továbbiakban érkező emberek azonnali szükségeire és az adminisztratív intézkedések emberi kivitelezésére terjed ki. Itt a keresztény értékek gyakorlásának és okos, hatékony állami és karitatív intézkedéseknek van helyük. Az állam feladata, hogy úgy védje meg hazánk érdekeit, hogy közben minden menekült számára emberséges bánásmódot biztosít. Az egyházak és civil szervezetek feladata, hogy személyes odafigyeléssel és  humanitárius segítségnyújtással egészítsék ki az állam által biztosított alapellátást. Ezek mellett fel kell készülnünk azoknak a menekülteknek a hosszú távú integrálására, akiket Magyarország befogad. El kell ismernünk, hogy a mintának tekinthető  nyugati integrálás nagyon sok esetben sikertelennek bizonyult. A nyugat-európai tapasztalatok fényében nekünk a tényleges integrációt kell célként kitűznünk. Ehhez azonban szükséges, hogy saját identitásunk úgy erősödjön és újuljon meg a válságban, hogy képesek legyünk másokat integrálni. Tisztában kell lennünk ugyanakkor azzal is, hogy az integráció kölcsönös szándékot és elköteleződést kíván meg mindkét fél részéről. A hazai oldalon a kormányzati cselekvés mellett ez a civil szervezetek munkája és a személyes kapcsolatok szintjén lesz lehetséges.”

FELADATVÁLLALÁSOK 2015 ÓTA

A magyar jezsuiták szeretnék saját hazai és nemzetközi tapasztalatokat és kapcsolatrendszerüket felajánlani a jövő iránti közös felelősségünk viseléséhez. A Jesuit Refugee Service (JRS) a vietnami menekültek megsegítésére jött létre 1980-ban, és ma 57 irodán keresztül nyújt segítséget menekülteknek Földünk minden kontinensén. Fő területe az oktatás, a katasztrófahelyzetekben való segítség, orvosi és szociális ellátás, illetve az emberjogi segítség és pártfogás: 2023-ban több mint 1.2 millió embert támogatott közvetlenül. Jelenleg Európa huszonkettő országában működik JRS iroda (Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Egyesült-Királyság, Észak-Macedónia, Franciaország, Görögország, Horvátország, Írország, Koszovó, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Svájc, Szerbia, Szlovénia, Ukrajna).

Szakmai programok

A JRS magyarországi irodája az alábbi területeken kíséri és szolgálja a menekülteket, különös hangsúlyt fektetve a sérülékeny személyek szükségleteire: 

• oktatás: az iskolai inklúzió előmozdítása érdekében komplex módon igyekszünk kísérni nemcsak a tanulót, a családját, de a pedagógusokat és a befogadó közösséget is. A felnőttek körében elsőorban nyelvtanítást és alfabetizálást kínálunk. Az oktatási-képzési folyamatokat nyelvi fejlesztéssel, tananyagfejlesztéssel és különféle fejlesztésekkel is kiegészítjük.
• szociális: szociális munkával és különféle (intézményi) szociális támogatási formákkal segítjük a hozzánk fordulókat lakhatási, étkezési, vagy egészségügyi nehézségek idején. 
• mhpss, azaz mentálhigiénés és pszichoszociális segítségnyújtás segítő szakemberek bevonásával. A kísért személyek mentális jóléte érdekében különféle – közösségformálásra is alkalmas – szabadidős foglalkozásokat szervezünk.

A tapasztalatainkat közösen feldolgozzuk, és a tanultakat mindig készek vagyunk megosztani, legyen szó szakmai, közösségi vagy spirituális kérdésekről, illetve helyi vagy nemzetközi szintekről. A sikeres inklúzió záloga a befogadni igyekvő közösségek tudatos helytállása is, ezért is igyekszünk ezt a támogatást is felkínálni. Ide kapcsolódó tevékenységeink: 

1. Önkéntesek (és mentorok) felkészítése, bevonása. 
2. Feldolgozzuk, adaptáljuk és megosztjuk a nemzetközi jezsuita programok (JRS) tapasztalatát. Ugyanígy járunk el a hazai kontextusban tanultakkal is. Ezekre modellezési kísérletekként tekintünk, és kiadványok formájában kínáljuk fel.
3. A lakhatási lehetőséget felkínáló közösségeket igyekszünk megtámogatni, amint azokat az egyházi közösségeket is, amelyek a menekültek beilleszkedésén fáradoznak.
4. Szakmai és ismeretterjesztő programokat szervezünk a menekültkérdés jobb és árnyalt megértése érdekében a Párbeszéd Házában. 
5. Bekapcsolódunk releváns kutatásokba. 
6. Középiskolások számára tananyagot készítünk a menekültkérdés mélyebb megértésére és a lehetséges keresztény válaszadás segítésére.

Kezdeményezzük és támogatjuk a széles körű együttműködést és hálózatépítést a fentiek érdekében.

1. Az egyházak, a civil csoportok és az állam összehangolt munkájának segítésére támogatjuk a különféle együttműködési formákat.
2. Adománygyűjtő munkánk folyamatos. aminek köszönhetően nem csak a helyi, de az ukrajnai területeken felmerülő szükségletekre is tudunk reagálni.
3. Megerősítjük a JRS állásfoglalását a nemzetközi tranzitfolyosók létrehozásának szükségességéről.
4. Szorgalmazzuk a hazai történelmi egyházak közös fellépését. 
5. Ösztönözzük a magyar kormányt és az Európai Unió többi tagállamait a nemzetközi megoldások keresésére: az EU legyen a nemzetközi konfliktusokban a béke követe, és vállaljon nagyobb felelősséget a harmadik világ fejlődésében.

Mindezek alapjaként pedig hiszünk az ima erejében. Hívunk mindenkit a menekültekért, illetve az önkéntesekért és a hatékony segítségért való imára.