Egyházi menedékjog

Németországban létezik egy élő hagyomány, melyet egyházi menedékjognak („Kirchenasyl”) neveznek. Számos bajorországi templomi közösség számára vált ez a befogadás egyik konkrét lehetőségévé, már a nagy migránshullám előtti években is. Dieter Müller jezsuita testvérrel, a jezsuita menekültszolgálat müncheni irodavezetőjével erről a munkáról és az akuttá vált európai menekülthelyzetről beszélgettünk.
Ferenc pápa nemrég azt kérte a plébániáktól, hogy fogadjanak be menekülteket, bár az ún. egyházi menedékjog nem igazán ismert Németországon kívül. Elmondanád, hogyan jött létre, illetve hogy mit is jelent ez napjainkban?

A menekültjog intézményének nagy hagyománya van a vallástörténelemben, az egyházi jog a kései ókor óta ismeri. A kultuszhelyek és templomok menedéket nyújtottak az üldözötteknek, melynek megsértése szentségtörésnek számított. Ez a jog azonban fokozatosan eltűnt, ahogyan a modern jogállam kiépült és átvette a védőfunkciót. Az Egyházjogi Kódex (CIC) viszont kijelenti, hogy léteznek „szent helyek”, és a krisztushívők kötelessége a „társadalmi igazságosság előmozdítása”, valamint a plébános feladata, hogy „különleges igyekezettel foglalkozzék […] a hazájuktól távol élőkkel” (CIC 1213, 222 § 2, 529 § 1 kánonok).

Németországban az 1980-as években éledt fel újra az egyházi menedékjog gondolata, melyet az amerikai „Sanctuary”-mozgalom inspirált. Egyes esetekben éveket tölthettek a menekültek plébániákon vagy kolostorokban, hogy elkerüljék a hazájukba történő visszatoloncolást. A hatóságok rendszerint ezt tiszteletben tartották.

Soha nem volt még ennyi személy, aki egyházi menedékjogot kapott volna Németországban, mint napjainkban. Minek köszönhető ez?

A korábbi helyzethez képest áttekinthetőbbé vált a menedékjog időbeli lefutása. A legtöbb esetben nem a hazatoloncolás, hanem egy másik EU-s országba történő visszatoloncolás fenyegeti a menekülteket. Erre pedig megadott határidők vannak érvényben. Egy európai rendelet, az úgynevezett Dublin III. rendelet szerint az a tagállam felel a menekültjogi eljárásért, ahol a menekült először az EU területére lépett. Ha egy másik tagállamba utazik, az adott ország hat hónapon belül visszatoloncolhatja. A határidő leteltével azonban az az állam köteles lefolytatni a menedékjogi eljárást, ahol a menekült tartózkodik. Ezt az időtartamot hivatott áthidalni az egyházi menedékjog, azért, hogy Németország legyen illetékes, és az érintettek részére korrekt eljárást és emberhez méltó körülményeket biztosítson. 2014-ben 430 esetben kb. 790 személy részesült ennek a menedékjognak a védelmében, 2015-ben pedig szeptemberi állás szerint mintegy 400 esetről tudunk. A számok valószínűleg tovább fognak emelkedni.

Tudnád szemléltetni egy példával, hogyan működik az egyházi menedékjog?

Tavaly decemberben egy fiatal szír testvérpár – a 19 éves Samir és a 16 éves Khaled – hosszú és fáradságos menekülés végén érkezett meg Németországba, s menedékjogot igényeltek. Az úgynevezett dublini rendeletről korábban soha nem hallottak: az ő esetükben Magyarországon kellett volna a menekültjogi eljárást lefolytatni.

Míg Khaled egy ifjúsági központba került, Samir visszatoloncolási értesítést kapott, miszerint neki vissza kell térnie Magyarországra, így kisebbik testvérének egyedül kellett volna Németországban maradnia. Az ifjúsági központ értesítette a Jezsuita Menekültszolgálatot, amely Samirt egy müncheni plébániára közvetítette. A közösség és a JRS számára nyilvánvaló volt a szír testvérpár hátrányos helyzete.

Hogyan történik egy ilyen befogadás a gyakorlatban? Hol helyezik el a menekülteket és mi a szerepe a plébánosnak, illetve a híveknek?

Egyházi menedékjogot egy egyházközség vagy egy szerzetesi közösség biztosíthat menekültek részére. Tudomásom van egy zsinagóga és egy mecset menedékjogi esetről is, ezek azonban kivételt képeznek. A menekültjog az adott épületekre terjed ki (plébánia, közösségi termek, rendház), és a hozzájuk tartozó földterületre. Feltétel, hogy a közösség egy szobát, zuhanyozási és esetleg főzési lehetőséget biztosítson. Szükség van bevásárlókra valamint további segítőkre, akik német nyelvleckéket adnak. Az internet-hozzáférés is fontos az egyházi menekültek egymástól elválasztott helyzete miatt.

Hogy mikor indulhat egy egyházi menekültstátusz, azt leginkább a felkért ügyvéd tudja megállapítani. A költözés napján ő jelenti be a hatóságoknál a lakcímet, hogy a menekült ne számítson eltűntnek. A hatóságokkal történő minden egyéb ügyintézést is az ügyvéd végzi, így a plébánosra és az egyházközségre nem hárulnak ezek a terhek. A JRS közvetíti és fizeti az ügyvédeket, valamint szükség esetén támogatja a közösségeket a menekült ellátási költségeiért.

Visszatérve a konkrét esetre, sikerült végül megakadályozni a szír testvérpár szétválasztását?

Igen, de ez még nem a történet vége. Néhány héttel azután, hogy az idősebbik testvér megkapta a visszatoloncolási határozatot, a 16 éves Khaled is ugyanilyen értesítést kapott. Habár kérdéses, hogy Magyarországon korrekt eljárás zajlik, ahogyan az ügyvéd már Samir esetében is kifejtette, a bíróság nem talált kivetnivalót a magyar menekültügyi rendszerben. Meglepő módon mégis védelmet ítéltek meg a családi kapcsolatnak, így mindkettőjüket közösen kellett volna visszatoloncolni. Ebben az új helyzetben az egyházi menekültjog már nemcsak az idősebbik, hanem a fiatalabbik testvért is védte.

A szír testvérpár számára két és fél hónap egyházi menekültstátusz után következett be a szerencsés fordulat: a szövetségi hivatal is hátrányos helyzetűnek minősítette őket, és átvette a menekültügyi eljárást. Iskola, képzés, talán felsőfokú tanulmányok várnak rájuk, s ezzel megnyílt számukra egy új élet lehetősége Németországban.

Sokan viszont úgy gondolják, hogy mindenekelőtt az okokat kellene megszüntetni, amelyek ahhoz vezetnek, hogy emberek elhagyják a hazájukat…

Igen, valóban ésszerű lenne Szíria szomszédos államait erősebben támogatni, hogy a menekültek jobb ellátásban részesüljenek, és ne meneküljenek tovább Európába. Nem szabad azonban naivnak lennünk: a politikai megoldások, például hogy véget vessünk a szíriai háborúnak, nagyon nehézkesek és sokáig tartanak. És még akkor is, ha ezt a helyzetet sikerül nyugvópontra hozni, akkor jöhet egy következő háború. Ki számított például arra, hogy Oroszország és Ukrajna között háború tör ki? Az egyházi menekültjog egy nyílt sebre helyezi az ujját, nevezetesen az európai menekültügyi rendszer hiányosságaira. Ennek az orvoslása napjaink politikai és erkölcsi kötelessége lenne.

A nagypolitikát kevésbé tudjuk befolyásolni, viszont lehetőségünk van odafordulni a rászorulókhoz, a menekültekhez. A JRS elsősorban konkrét személyekről gondoskodik, helyben. Az egyházi menekültjogban részt vevő közösségek pedig azt emelik ki, hogy ez őket egyénileg és közösségileg is alakította és gazdagította, hogy keresztény felelősségüket ilyen formában újra felfedezték.

Nevelős Gábor SJ írása A Szív 2015. novemberi számában jelent meg