Ferenc pápa beszéde a Migráció és Béke nemzetközi fórumhoz: Befogadni, védelmezni, előmozdítani, integrálni – erkölcsi kötelesség!

A Szentatya kedden délelőtt a Kelemen teremben fogadta a „Migráció és Béke” nemzetközi fórum 6. találkozójának a képviselőit, akik az olasz képviselőház parlamenti csoportjainak nagytermében tanácskoznak kedden és szerdán ezúttal az „Integráció és fejlődés: a reagálástól a cselekvésig” témáról. Az eseményt a Szentszék Átfogó Emberi Fejlődés új dikasztériuma, a szkalabriánus rend Nemzetközi Migrációs Hálózata (SIMN) és a Konrad Adenauer Alapítvány szervezte. A találkozó programján szerepel a keddi pápai kihallgatás, majd a szerdai munkanapon felszólalók között tart előadást Pietro Parolin bíboros államtitkár.  A Fórum célkitűzése, hogy előmozdítsa a partneri kapcsolatot a kormányzati intézmények, a nemzetközi szervezetek és a civil társadalom kezdeményezései között a migráció két fő dimenziójában: a migránsok és menekültek befogadása a vendéglátó országokban továbbá a fejlődés programjainak az előmozdítása a migránsok származási országaiban.

Kényszermigránsok: növekvő kihívás a politika, a civil társadalom és az egyház számára is

Ferenc pápa a fórum 250 tagjaihoz intézett beszédében mindenekelőtt aggodalmának adott hangot a kényszermigránsok nagyszámú jelenléte miatt, mely növekvő kihívás elé állítja a politika, a civil társadalom és az egyház világát is. A kihívásra adott választ a pápa négy alapvető ige elemezése köré csoportosította, melyek a befogadni, a védelmezni , az előmozdítani és az integrálni igék.

A migránsok iránti magatartás megváltoztatására van szükség 

A befogadni ige kapcsán Ferenc pápa megállapította: „Létezik egy hajlam az elutasításra, ami arra indít, hogy ne tekintsük felebarátnak a befogadandó testvéreinket, hanem hagyjuk őket személyes horizontunkon túl. Ez az elutasítás végső elemzésben az önzésben gyökerezik, amit a populista demagógia tovább gyarapít. Szükség van egy magatartás-változtatásra, mely legyőzi a közömbösséget és a félelmek elé helyezi a befogadás magatartását azok iránt, akik az ajtóinkon kopogtatnak. Ferenc pápa kiemelte annak a veszélyét, ami a menekülőkre a gátlástalan bűnügyi szervezetek részéről leselkedik. Éppen ezért van szükség felelős és méltósággal teli befogadásra. A menekültek eddigi nagy befogadó-központjai nem hoztak pozitív eredményeket, mert inkább az emberi sebezhetőség és nehézségek újabb problémáit idézték elő. A személyes találkozásokat kell inkább megkönnyíteni, jobb és magasabb rendű szolgáltatások kíséretében.

Védelmezni a migráció miatt sérülékenyebbé lett világot

Ferenc pápa a védelmezni szó kapcsán elődjére, XVI. Benedekre utalt, aki szerint a migrációs tapasztalat alapján az emberek mind jobban sérülékenyebbé válnak a kizsákmányolással  és az erőszakkal szemben. Migráns dolgozók millióiról van szó, akik közül sokan kérnek szabálytalan módon menekült státuszt és lesznek az emberkereskedelem áldozatai. Jogaik védelme, alapvető szabadságuk garantálása, méltóságuk tisztelete olyan feladat, ami alól senki nem mentheti fel magát.

Jog a kivándorlásra és jog arra, hogy ne kelljen kivándorolni

Nem elég a védelmezés, arra van szükség van, hogy előmozdítsuk a migránsok és menekültek emberi átfogó fejlődését, ami az igazságosság, a béke és a teremtésvédelem javainak a gondozása révén valósul meg. A fejlődés az egyház szociális tanítása jegyében minden emberi személy elidegeníthetetlen joga, éppen ezért kell biztosítani a gyakorlásukhoz szükséges körülményeket, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Ehhez pedig meg kell teremteni az összes érintett szereplő összehangolt cselekvését, a politikai közösség, a civil társadalom, a nemzetközi intézmények és a vallások közreműködésével. A migránsok és családjaik ügyének emberi előmozdítása a származási ország közösségeinél kezdődik, ott kell biztosítani a jogot a kivándorlásra és ugyancsak a jogot arra, hogy ne kelljen kivándorolni, vagyis, hogy saját hazájukban találjanak méltó emberi életet.

Egymás kulturális gazdagságának kölcsönös elismerése

Az integrálódni ige Ferenc pápa számára nem asszimiláció, sem pedig beletestesülés, hanem kétirányú mozgás: a másik kulturális gazdagságának kölcsönös elismerésére irányul, melyben az egyik kultúra nem telepedik rá a másikra, de kölcsönös elszigetelődés sem jön létre, mely a veszélyes gettósodás kockázatával jár. Ami a megérkező személyt illeti, emelte ki a pápa, ne zárkózzék be a vendéglátó ország  kultúrája és hagyománya előtt. Tartsa tiszteletben annak a törvényeit és ne feledkezzünk meg az integrációs folyamat családi dimenziójától. A befogadó ország lakosságát is segíteni kell, fel kell készíteni és érzékennyé tenni az érkezők befogadására.

Az igazságosság kötelez minket a befogadásra

Befogadás, védelem, előmozdítás és integrálás: ez valamennyiünk kötelessége azokkal szemben, akik kénytelenek elhagyni származási helyüket. Az igazságosság, a civilizáltság és a szolidaritás kötelessége. Elsősorban az igazságosságé – hangoztatta Ferenc pápa. Nem tarthatók fenn többé a súlyos gazdasági egyenlőtlenségek, amelyek nem engedik  meg, hogy a föld javaiban mindenki osztozzék. Meg kell akadályoznunk, hogy tovább nőjön a szakadék a szegények és a gazdagok között.

Új gyarmatosítás ellen kell küzdeni

Elfogadhatatlan, hogy emberek egy csoportja a markában tartsa a világ javainak felét, míg egész népeknek csupán morzsák jutnak. Mindannyiunkat erkölcsi felelősség terhel a föld forrásainak kezelésében, ezt a nemzetközi politika és az egyházi tanítás is leszögezi. Ezt a felelősséget össze kell egyeztetni a szubszidiaritás elvével. Igazságot tenni azt jelenti, hogy összebékítjük a múltat a globalizált jelennel, nem pedig hagyni, hogy a kizsákmányolás és a piac cinikus használata irányítson. Ahogy Benedek pápa is megállapította, a gyarmatok felszabadulását újfajta gyarmatosítás időszaka követte, amelyért mind a helyi kormányok, mind pedig a korábbi gyarmatosítók felelősségre vonhatók.

Civilizációs kötelességünk a testvéri bánásmód

A második kötelességünk a kultúrából fakad. Alapvető emberi érték a befogadás és a testvériség, amelynek nevében segítenünk kell a migránsokat és a menekülteket. Ezeket az alapelveket rögzíti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Minden migráns emberi személy, és mint ilyen, alapvető és elidegeníthetetlen jogai vannak, amelyeket mindenkinek, minden helyzetben tiszteletben kell tartania. Szent II. János Pál pápa leszögezte, hogy a migránsok illegális helyzete nem ok arra, hogy ne tartsuk tiszteletben méltóságukat. A testvériesség pedig a lehető legcivilizáltabb mód a kapcsolatteremtésre, ami nem fenyeget, hanem gazdagít minket.

Szolidaritás, empátia, együttérzés

Végül pedig kötelez minket a szolidaritás is. A sok tragédia láttán, ami a migránsokat és a menekülteket sújtja – háborúk, erőszak, visszaélések, halál – empátia és együttérzés fakad bennünk. Hol van a testvéred? – Isten e kezdeti kérdését sokszor megismétli, s érvényes ma vándorló testvéreinkre. Ez a kérdés nem másoknak szól, hanem nekem és neked, mindannyiunknak. A keresztényeknek maga Jézus mutat példát, aki az idegen, a külföldi köntösébe bújva ezt mondja: Idegen voltam és befogadtatok. Föl kell tartóztatnunk a selejt kultúráját és jobban oda kell figyelnünk a gyengébbekre, a szegényekre és a kiszolgáltatottakra. Ezért kell mindenkinek megváltoztatnia magatartását a migránsokkal és a menekültekkel szemben: a védekezés és a félelem, a közömbösség vagy a kirekesztés helyébe a találkozás kultúrájának kell lépnie. Ez az egyetlen ugyanis, amely képes egy igazságosabb és testvéribb, jobb világot építeni.

Külön figyeljünk oda a migráns gyerekekre és fiatalokra

Ferenc pápa végül fölhívta a figyelmet a menekülő és migráns gyermekekre és serdülőkre, akik kénytelenek távol élni származási földjüktől és szeretteiktől. Nekik szól a pápa üzenete, amelyet a Migránsok és Menekültek Világnapjára írt, amelyben oltalmat, integrációt és tartós megoldásokat sürget az érdekükben.

(vl gá)