„Két alkalommal voltam eddig Fóton. Mindkét alkalommal reggel és az előző este sok minden kavargott bennem: miért is áldozzam fel a szombat délelőttömet, kell-e nekem kimennem? Hazafelé már várom a következő alkalmat, és csak egy érzés van bennem: hála. Megható nézni, amikor 17-18 éves fiúk rajzolnak: a családjukat (love my family felirattal), házakat nyitott ajtókkal és ablakokkal, kertet meg szálló madarakat. Vagy csak azért, mert jó megtapasztalni, hogy az eltérő történelmi, kulturális, neveltetési háttér ellenére van, ami mélyen összeköt mindannyiunkat.”