Köszönöm a lehetőséget, hogy bemutathatom a Jezsuita Menekültszolgálat eddigi tevékenységét. Az eddig elhangzott előadásokban a kereszténység tükrében vizsgált tudományos, filozófiai és politikai vonatkozású értelmezéseket hallottunk.
A Jezsuita Menekültszolgálat a társadalmi érzékenyítés jegyében konkrét szolgálattal kezdte meg munkáját. Célja, hogy, hiánypótló módon, segítse a már meglévő kezdeményezéseket.

A képek, melyeket bemutatunk, online is elérhetőek honlapunkon.

A Jezsuita Menekültszolgálat alapelveit Forrai Tamás Gergely jezsuita provinciális augusztusban, írásban hozta nyilvánosságra. Ezek az alapelvek a keresztény hitünk szeretetparancsolatára épülnek.

  • A menekültek emberi jogainak tisztelete és védelme, a Szent István-i hagyomány alapján idegeneket befogadó társadalom érdekében.
  • Tiszteljük a nemzeti identitást és a jogot a nemzeti nyelv és kultúra, valamint falvaink és városaink védelmére, hiszen ezek alapján van lehetőségünk valódi befogadásra.
  • Tiszteljük és védjük az értékalapú Európát, ehhez való tartozásunkat, és a rá jellemző szubszidiaritást és szolidaritást.

Tudatában vagyunk annak, hogy felelősségünk komoly, tevékenységünk közösségi és személyes áldozatokat követel. Alázatosan ki kell jelentenünk, hogy mi sem tudjuk a megoldást a jelenlegi helyzetre. Azonban felelősséget érzünk aziránt, hogy tudatosítani kell a hívő és nem hívő emberekben egyaránt, hogy az európai identitás meghatározó érték, ami azonban felelősséget is jelent.

Úgy gondoljuk, hogy minden szinten szükséges a tudatos keresztény magatartás megerősítése. Akár cselekszünk, akár nem, a hétköznapi életünkre olyan hatással van a jelenleg kialakult helyzet, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Gyakorlatilag, a Jezsuita Menekültszolgálat az elmúlt hónapokban vállalta (– itt képekkel is illusztrálom –), a helyzet tágabb értelmezését, a tágabb, társadalmi szinten megvalósítandó reflexió lehetőségét.

Ez a reflexió a nyár folyamán kezdődött el a jezsuita rendtartományon belül, amit szeptemberben egy gyakorlatba áthelyezett program kialakítása követett. Ez a program képviseli azt a pluszt, annak a jezsuita sajátosságnak a megtalálását, amivel kiegészíthetjük a más segítő szervezetek már meglévő munkáját, azokhoz hozzáadva.

Hosszabb távon az integráció útjait keressük. Arra keressük a megoldást, hogy azok a menedékkérők, akik hosszú távon kívánnak Magyarországon maradni, hogyan részesülhetnek a legmegfelelőbben integrálási, oktatási és személyes támogatásban, keresztényi elvek alapján. Alapelvünk az együttműködésben, hogy kapcsolódjunk az állami struktúrához, tehát végzett tevékenységeinket e struktúra kiegészítésének tekintjük, szorosan együttműködve más civil szervezetekkel.

Ennek a legjobb példáját jelenleg Fóton látjuk. Ott a kísérő nélküli kiskorúak váratlan megjelenése – a szeptemberi szerb határzár után – olyan helyzetet eredményezett, hogy a helyi befogadó intézmény erőforrás kapacitása támogatásra szorult. Négy önkéntesünk naponta nyolc órát töltött ott, hogy a fiataloknak a napirendjét kicsit keretbe foglalja, hogy tartalmas időt töltsenek velük. Ez egy gondviselésszerű egy hónap volt: a menekültszolgálathoz Taizé-ből (Franciaország) érkezett négy önkéntes, akik egyik pillanatról a másikra jelentkeztek, mondván, segíteni jöttek, mert hallották, hogy itt, Magyarországon súlyos helyzet van. Azt mondták, felelősségüknek érezték, hogy nekik is segíteniük kell. Éppen az adott időszakban jelentek meg tehát a menekült fiatalok Fóton, és az önkéntesek négy hétre ígérték magukat. Éppen ennyi időt töltöttek a kísérő nélküliek is Fóton, mivel, sajnos, a nemzetközi védelem ellenére ezek a fiatalok elhagyták az intézményt és nyugatra távoztak.

Tapasztalataink alapján fontos együttműködni azokkal a civil szervezetekkel Fóton, akik már korábban is részt vettek a fóti intézmény életében. Ezért életre hívtunk egy kéthetente megvalósuló fórumot, ahol mód nyílik átbeszélni az oktatási programokat, amiket az aktuálisan ott lévő fiatalok számára, mentor programokként valósítunk meg. Cél, hogy a foglalkozások összehangoltak legyenek, és tudjunk egymás munkájáról. Így tudjuk támogatni a helyi intézmény munkáját.

(A most vetített képek egy fóti moszlim ünnepen készültek, ahol együtt ünnepeltünk a fiatalokkal. Egy különleges kulturális találkozás volt. Ebből is érezhettük, hogy törődni kell ezekkel a fiatalokkal, mert nagyon sok értéket hoznak magukkal.) Minden munkában, nemzetközi színtéren is, kialakítható az a fajta közös nyelv, ami nélkül nem képzelhető el kultúrák között semmiféle együttélés.

(A következő képek a horvátországi misszió során készültek. A Jesuit Refugee Service – a nemzetközi Jezsuita Menekültszolgálat –együttműködő szervezetünkkel jártunk ott. A JRS a vietnámi háború után jött létre. A világon jelenleg kb. 50 helyi szervezete van.) Horvátországban, Zágrábban található a balkáni központ. Ez fogja össze a szerb, a macedón és a horvát tevékenységeket. Tulajdonképpen szolidaritásból, a helyi segítők támogatására érkeztünk Horvátországba. A helyiek már hónapok óta részt vesznek a munkában. Szeretnénk az ő támogatásukra mi is önkénteseket delegálni, mert úgy gondoljuk, fontos a helyi táborokban is, hogy meg tudjon jelenni, nemcsak a civil szervezetek, hanem az egyházi szemlélet is. Ez fontos, mert egy ilyen tömeghelyzetben, ahogy látjuk – ahogyan a terepen is kint vagyunk – a társadalomban is nagy félelmet kelt, hogy „csak jönnek, jönnek”. Ez egy konfliktust okoz az emberekben, ahogyan ez egy tábori helyzetben is megvan.

Naponta több ezren érkeznek folyamatosan, ami nagyon fárasztó munka még a szakemberek számára is. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ennek tudatában legyünk és úgy menjünk oda segíteni, hogy mi azokat is szeretnénk támogatni, akik ebben a fárasztó munkában vesznek részt. Azért, hogy ezzel egy kicsit a béke fenntartását is szolgáljuk, mert sokszor egyetlen mondaton, egy elfáradt emberen múlnak helyzetek. Ezért egy ilyen tömeghelyzetben szükséges, hogy mindenkinek meglegyen a pihenőideje és a kellő támogatottsága.

Az ima háttér is elengedhetetlen a Jezsuita Menekültszolgálat számára, ezért a közösség segítésére rendszeresen szervezünk imaesteket. Hiszen a terepmunkában az egyéni válaszok keresése is támogatásra szorul, amihez az ima is segítséget nyújt.

Minden szervezetnek megvan a maga profilja. Így például a Karitásznak, vagy az Ökumenikus Segélyszervezetnek. Mi nem vagyunk hasonlóan nagy segélyszervezet. S mi az általános reflexiót és a hosszútávú, integrációs, oktatási programokat szeretnénk fókuszba helyezni, és megerősíteni.

Köszönöm szépen a figyelmet!