Újra 72 óra kompromisszumok nélkül

Az általunk ismert és támogatott menekült családok gyerekeinek szóló porgramunk folytatásaképpen október 13-án, szombaton projektadóként idén is részt vettünk az országos 72 óra kompromisszum nélkül programján, mely egy olyan szociális önkéntes akció, amelyet a három történelmi keresztény egyház szervez, és közös összefogásra hívja a fiatalokat, hogy együtt tegyenek másokért, környezetünkért. A játék, illetve a közös ételkészítés és vacsora után mindenki lelkileg feltöltődve távozott.

Országszerte fiatalok kisebb-nagyobb csoportjai három napon, azaz 72 órán keresztül teljesítenek közhasznú feladatokat: intézmények, játszóterek felújítása, erdőtakarítás, szociális segítségnyújtás, kulturális műsorok szervezése különböző közösségeknek (fogyatékkal élők, idősek stb.). Mi a három napot egy tartalmas napba sűrítettük. Az önkénteseket a program szervezte és osztotta el központilag a helyszínekre. Hozzánk nyolc nagyon kedves és lelkes fiatal érkezett a Budapesti Görögkatolikus Egyetemi Lelkészség (GrFC) csoportjából. A JMSZ részéről Kiss Ferenc testvér már rutinnal, és rugalmassággal koordinálta az eseményeket.

Kilenc órára jöttek az önkéntesek, majd az ismerkedés és felkészülés után 11-től érkeztek a menekült gyerekek hatan, és egyből belevetettük magunkat a játékba. A kültéri (foci, tollas) és beltéri foglalkozásokat (társasjáték) egy jó pizzázás szakította meg, köszönjük a Mercetti pizzéria vendégszeretetét. Délután ötre jöttek a felnőttek, és a vacsorakészítés következett, miután elfogyasztottuk a pazar hidegtálas vacsoránkat. Öröm volt látni az elégedett arcokat és hallgatni a felszabadult és mély beszélgetéseket. Ezek a pillanatok, amikor látjuk munkánk gyümölcseit és megmozdul a lélek azáltal, hogy egy közösségi élményben találkoznak a különböző kultúrákból, és az idegen már nem idegen többé.

A jezsuita lelkiséghez híven a program végén az önkéntesekkel hangsúlyt fektettünk a reflexióra: hogyan éreztem magam, hogyan volt jelen Isten.  Mindannyiunkat nagyon megmozgatott a program, mindenki arról számolt be, hogy teljesen belefeledkezett, és a kezdeti nehézségek és idegenkedés után meg tudott nyílni és megmozdult valami, egy belső változás indult. Teljesen észrevétlenül volt jelen és alakított minket a Jóisten. Minden gyermekre, de a menekült gyermekekre talán még jobban jellemző, hogyha őszinte odafordulással találkoznak, hihetetlen szeretettel tudják meghálálni. Ezzel a szeretettel a szívünkben, hálával gondolunk vissza erre a napra.