Ezzel a címmel rendezett kétnapos tanácskozást a Párbeszéd Házában a NetOne nemzetközi hálózat, amely média szakemberek párbeszédét kívánja elősegíteni szerte a világon. A Fokoláre szellemiségéből táplálkozó kezdeményezés olyan platformokat és programokat szervez, amelyek a tartalomszolgáltatásban az együttműködés, a közös építkezés szempontjait kívánják érvényesíteni. Napjainkban különösen érzékeny területnek számít a Közel-Keletről és Afrikából érkező bevándorlás, amelyről még a közös értékrendből kiinduló újságírók is igen eltérő módon számolnak be, attól függően, hogy Európa melyik szegletéből szemlélik a történéseket. „Nem tudtam elképzelni, hogy egy magát kereszténynek valló ország hogyan képes ennyire elzárkózni a menekültek befogadása elől” – vallotta megérkezésekor az egyik bécsi újságíró.

IMG_4886

A magyar jezsuiták közreműködésével megrendezett háttérbeszélgetésen jelen voltak a migrációtól különösen érintett három ország, Olaszország, Németország és Magyarország újságírói és néhány politikus és médiakutató is, mintegy harminc fő. A tanácskozás megkezdése előtt a társaság részt vett P. Henri Boulad előadásán, amely kiváló felvezetésnek bizonyult a kérdések feltérképezéshez és a kritikus pontok megfogalmazáshoz. A tanácskozás résztevői közül – felkért hozzászólóként – alternatív látásmódot fogalmazott meg Pasquale Ferrara, az Európai Egyetemi Intézet főtitkára és Michele Zanzucchi, a Città Nuova olasz közéleti folyóirat főszerkesztője. Az izgalmas párbeszéd Boulad atyával másnap szűkebb körben folytatódott.

IMG_4947

A NetOne által szorgalmazott szakmai eszmény az igényes újságírásról Budapesten is éreztette termékeny hatását. Fontos, hogy az újságíró alaposan, lehetőleg első kézből tájékozódjon az eseményekről, menjen a helyszínre, beszéljen az érintettekkel, és ne csak a hírügynökségek anyagait másolja be cikkébe. Ehhez hozzátehetünk egy másik követelményt: a fontosabb és kényesebb kérdésekben lépjen kapcsolatba a hasonló szakmai elveket valló hazai és külföldi kollégáival, hogy az eltérő nézőpontokból adódó, saját megfigyelési pozíciójából kevésbé látható szempontokat is figyelembe tudja venni a sajtóanyag elkészítésében. A Párbeszéd Házában is pontosan ez történt. A külföldiek mélyebben megismerhették azokat a Magyarország geopolitikai helyzetéből, múltjából és jelenkori társadalmi problémáiból adódó motivációkat, amelyek jobban érthetővé teszik a magyar társadalom reakcióit a migrációval kapcsolatban. Hazai kollégáink számára pedig lényegesek voltak a bevándorlók befogadásával és integrálásával több évtizede foglalkozó országokból érkezők tapasztalati és szempontjai.

Az egyik német újságíró: „Nem vitatkozni jöttem ide, hanem első sorban meghallgatni. Igen elgondolkodtatott, hogy komoly, elkötelezett emberek mennyire különbözőképpen tudják látni a dolgokat. Valamiképpen a szakmámról alkotott, meglehetősen szilárd elképzelésem is megkérdőjeleződött bennem. Tény, hogy ez a párbeszéd rendkívül fontos. Kinyitottunk egy ajtót, amin be kell lépnünk.” Ez olasz kolléganő: „Nagy szükség van Európában egy ilyen hálózatra, amely közös asztalhoz ülteti az amúgy tisztességes és komoly szakmai etikai elvek szerint, de jobbára egyénileg dolgozó médiásokat. Egyedül szükségképpen behatárolják látásmódunkat a saját kulturális sémáink. Ha Európa integrációját tartjuk szem előtt, akkor elengedhetetlen az ilyen párbeszéd.”

A szűkebb szakmai diskurzusokon túl érdekes eszmecserék zajlottak arról is, hogy mit is jelentenek a sokat emlegetett keresztény gyökerek a mai médiamunkások számára, és hogy azok a nagy karizmák, amelyek Európa lelkiségi és kulturális arculatát formálták, mit mondnak a mai újságírás számára. Forrai Tamás atyát arról faggattuk, hogy Szt. Ignác karizmájából milyen szemlélet fakad a migránsokkal kapcsolatban.

IMG_4892

Mindannyian azzal távoztunk, hogy ez a találkozó folytatást kíván. Napjainkban kétségtelenül fontos az a párbeszéd, amely nem retten vissza a különbözőségektől és a konfliktusoktól, nem kerüli el a fájó pontokat, annak érdekében, hogy Európa valóban két tüdővel tudjon lélegezni, ahogy azt II. János Pál kívánta.

Szeretnénk köszönetet mondani a Párbeszéd Háza munkatársaink, akik kiváló körülményeket biztosítottak a kötetlen és testvéri légkör kialakításához, és a Barankovics Alapítványnak, mely anyagilag támogatta a rendezvényt.

Tóth Pál