Tények és kérdések a népszavazás kapcsán

Mottó No. 1. A betelepítésről szóló népszavazás jó, mert alkalmunk nyílik fontos erkölcsi, gazdasági, társadalmi kérdésekről eszmét cserélni. A tömeges migráció tükröt tart elénk: mik a védendő értékeink, kik vagyunk ,milyen hazát képzelünk el gyermekeinknek?

Mottó No. 2. A betelepítésről szóló népszavazás rossz, mert egy többféle értelmezést lehetővé tevő kérdésre nem lehet jó választ adni. Tovább rontja a helyzetet a média kampány, amely alkalmas a menekültek egyébként sem könnyű integrációjuk megnehezítésére.

Az alábbiakban ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani, hogy a katolikus tanítást követők jól informált döntést tudjanak hozni az októberi népszavazáson. Laptopot, mobiltelefont, autót sem vásárolunk egy médiakampány hatására, hanem átgondolom, hogy mire van szükségem (ki vagyok, ki szeretnék lenni), mik a termék funkciói, jellemzői, milyen más alternatívák vannak (milyen következményekkel jár a döntésem).

1. Tények és kérdések a “kvótás” népszavazáshoz kapcsolódóan

Miről kell döntenem?

A népszavazásra feltett kérdés a következőképpen hangzik: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő betelepítését?”

A probléma az, hogy egyrészt magának a kérdésnek sokféle lehetséges értelmezése van, másrészt a kapcsolódó kormányzati kampány ahelyett, hogy segítené a döntést, inkább tovább szélesíti a lehetséges értelmezések körét.

Néhány példa a kérdés lehetséges értelmezésére:

• Akarja-e, hogy a Kormány az Országgyűlés megkérdezése nélkül képviselje EU-s intézmények előtt álláspontját menekültügyi kérdésekben? (Ez egy EU jog-konform értelmezés, a válasz egyértelműen “nem” lenne, hiszen egy fontos kérdésben a kormányzat előbb kérje ki a nép képviselőinek egyetértését. Viszont lényegében most is egyeztet a magyar álláspontról a kormányzat az Országgyűléssel, s e kérdés egyébként sem olyan súlyú, hogy népszavazni kelljen róla.)
• Akarja-e, hogy EU-s intézmények akaratunk ellenére döntsenek arról, hogy hány menekültet kell hogy befogadjon az ország? (Ez egy ésszerű értelmezése a kérdésnek, a gond ezzel az, hogy a csábító “nem” válasz következményeként vagy újra kellene tárgyalni az alapító szerződéseket, vagy végső soron kilépni az EU-ból.)

A kör tovább bővül, ha a plakátkampány üzeneteit is értelmezési segédletként fogjuk fel:

• Akarja-e, hogy továbbra is a kormány következetes, szigorú, elutasító politikája érvényesüljön az ország területén, függetlenül attól, milyen EU szintű döntések születnek?
• Akarja-e, hogy menekültnek álcázott terroristák érkezzenek Magyarországra?
• Akarja-e, hogy közel-keleti menekültek erőszakoskodjanak magyar lányokkal, asszonyokkal?
• Akarja-e, hogy egymillió líbiai menekült árassza el az országot?
• Akarja-e, hogy mi is olyan megoldhatatlan integrációs problémákkal szembesüljünk, mint Brüsszelben, Párizsban?
• Akarja-e, hogy a szép lassan beszivárgó muszlimok tönkretegyék az európai kultúránkat, életmódunkat?

Ahány kérdés, értelmezés, annyiféle lehetséges válasz. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a szavazás valamilyen formája mellett döntők tisztában legyenek az irányadó keresztény, katolikus értékekkel (lásd a II. részt). Fontos azt is megfontolni, vajon hogyan fogják szavazatunkat a politikai szereplők értelmezni.

Van-e következménye a szavazásnak? Törvényt kell-e alkotnia az Országgyűlésnek?

A népszavazási törvény szerint „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles”. E szövegből nem következik automatikus jogszabályalkotási kötelezettség, csupán annak megfontolása, hogy kell-e s ha igen, milyen tartalommal jogszabályt hozni. A Kuria sem válaszolta meg egyértelműen, hogy mi lehet az okt. 2-i népszavazás következménye.

A népszavazással érintett menekültügy EU vagy magyar hatáskör?

A menekültügy legfontosabb kérdései jelenleg EU hatáskörbe tartoznak. Márcsak azért is, mert az uniós alapjognak tekintett szabad mozgás, munkavállaláshoz szorosan kapcsolódik. Ezen az alapító szerződések átírásával lehet változtatni, amihez minden tagállam egyetértése szükséges. Amíg Magyarország az EU tagja, tiszteletben kell tartani azokat a döntéseket is, amelyeket nem szavazott meg.

Miről szóltak az Uniós döntések, melyekkel a kormányzat nem tud egyetérteni?

2015 szeptemberében az EU Tanácsa kötelező döntést hozott arról, hogy Görögországban és Olaszországban regisztrált 120 000 menedékkérő kérelmét más EU-tagállamokban kell elbírálni (“kvótahatározat”). A Tanács egy héttel korábban elfogadott másik határozata 40 000 menedékkérő  tagállamok közötti önkéntes alapú sürgősségi áthelyezéséről rendelkezett. A kvótahatározat célja, hogy igazságosan elossza az Európai Unió külső határain 2015-ben egyszerre nagy tömegben érkezett, menedékkérelmet benyújtott személyeket az Unió tagállamai között, ezzel tehermentesítve az érkezési tagállamokat, melyek a dublini rendszer szabályai szerint egyúttal a menekültügyi eljárás lefolytatására kijelölt államok az esetek többségében.

Hol tart a kvótahatározat végrehajtása?

A kvótahatározat végrehajtása egy év leforgása alatt alacsony szinten maradt uniószerte: a 120 000, illetve 160 000 (az első határozat keretszámait is beleszámolva) menedékkérő előirányzott áthelyezéséből a tagállamok mindössze 13 000 férőhelyet biztosítottak és ebből is csupán 4400 menedékkérő került valóban áthelyezésre. Magyarország az ország területére egyetlen menedékkérő áthelyezését sem teljesítette.

Egy korábbi EU döntés végrehajtásáról fogunk dönteni?

A kvótahatározatot az Európai Unió Tanácsa minősített többséggel fogadta el, azaz a legtöbb tagállam mellette, míg Szlovákia, Magyarország, Csehország és Románia ellene szavazott. A határozat azonban minden tagállamra nézve kötelező – a határozatok végrehajtása Magyarország EU-csatlakozási szerződéséből következő kötelezettsége. Magyarország és Szlovákia ugyanakkor kezdeményezte az EU Bírósága előtt a határozat megsemmisítését. A 2-3 év alatt megszülető bírósági döntésre nincs kihatása a népszavazás eredményének Erről tehát nem szólhat a népszavazás, az értelemszerűen a jövő, világosan előre nem látható eseményeit befolyásolhatja csak. dzs: szerintem fontos ide tartozó megjegyzés, hogy a magyar és a szlovák álláspont szerint az EU Tanácsnak (=miniszterek tanácsa) nem volt joga ebben dönteni, hanem az EU-i Tanácsnak kellett volna (ami az állam- és kormányfők tanácsa), ahol konszenzusos döntéshozatal van, tehát ott meg tudták volna akadályozni a határozatot.

Betelepítésről szólnak az uniós döntések?

A népszavazási kérdésben és a kampányban is használt „betelepítés” és „kényszerbetelepítés” kifejezéseket az uniós jogi dokumentumok nem használják – a kvótahatározat a már említett „áthelyezés” kifejezést használja. Nem látható egyértelműen előre, mennyire eredményez állandó és Magyarországra automatikusan kötelező helyzetet az áthelyezési mechanizmus. Nincs kizárva, hogy a magyar hatóságok a menekültkérelmek egy részét elutasítják; bármely tagállam visszautasíthatja a kérelmezők áthelyezését is nemzetbiztonsági vagy a közrendi okra hivatkozva.

A hozzánk áthelyezettek betelepültek lesznek?

A menedékkérőket a kvótahatározat szerint más tagállamok veszik át a menekültügyi eljárás lefolytatására, melyek saját nemzeti szabályaik szerint döntenek a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról. Az eljárást a kvótahatározat „áthelyezésnek” [angolul „relocation”] nevezi.

Mivel csak olyan országok állampolgárait lehet áthelyezni, amelyekből az utolsó negyedévben EU-s átlagban legalább 75%-nak elfogadták a menedékkérelmét (ez most gyakorlatilag csak Szíria és Eritrea), ezért nagy a valószínűsége annak, hogy a hozzánk kerülő kérelmezők pozitív választ kapnak.

Meddig maradnak nálunk a menekültek?

A betelepítés fogalma félrevezető lehet, mert a menekültek tartós, sőt állandó itt-tartózkodására utal. Ugyanakkor maga a menekültstátusz odaítélése definíciószerűen egy korlátozott időre szóló jogi státuszt ad. (5 év, de meghosszabbítható) Akit valóban menekültként ismernek el a magyar hatóságok, az ő esetében is háromévente felül kell vizsgálni, hogy továbbra is fennállnak-e a védelmet indokoló feltételek.

Egy városnyi menekült betelepítésétől kell tartanom?

A kvótahatározat azt írja elő, hogy 1294 menedékkérő kérelmét Magyarországon kell megvizsgálni, vagyis minden hétezerötszázadik magyar állampolgárra jutna egy menedékkérő.

A városnak nincsen precíz jogi fogalma hazánkban. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint városi cím adható annak a községi önkormányzatnak, amely térségi szerepet tölt be, és fejlettsége eléri az átlagos városi szintet. Nem a lakosok száma, hanem az ellátott közszolgáltatások terjedelem és minősége tesz egy települést várossá. A fogalom talán szimbolikus értelemben érthető.

Kit nevezünk menekültnek?

Menekült az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás vagy politikai meggyőződése miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni, feltéve, hogy az érintett kérelmére a menekültügyi hatóság menekültként elismerte. A menedékjog a Magyarország területén való tartózkodásra jogosít fel, és egyidejűleg védelmet is jelent a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen. A család egységének biztosítása céljából kérelmére menekültként kell elismerni a menekültként elismert külföldi családtagját is.

Nem csak menekült lehet egy hozzánk menekült?

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény három típusát szabályozza: a menekültként, az oltalmazottként és a menedékesként történő elismerést.

• Menedékesként ideiglenes, védelemben részesíti azt a külföldit, aki Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet az Európai Unió Tanácsa ideiglenes védelemre jogosultként elismert. Jogaik, kötelezettségeik hasonlóak a menekültekhez, de a védelem egy évig illeti meg őket.
• A menekült és a menedékes státuszok között időbeli különbség van, mivel amíg a menedékes státusz csak az országgyűlés által megjelölt időpontig (egy év, mely időtartam meghosszabbítható) áll fenn, addig a menekültstátusz a magyar állampolgárság megszerzésével vagy a menekültstátusz visszavonásával szűnik meg.
• A harmadik jogi kategória az oltalmazott. Ez egy köztes kategória a menekült és a menedékes között. Oltalmazottként azt a külföldit részesíti kiegészítő védelemben, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné. Ilyen veszély lehet a halálbüntetés, az embertelen bánásmód, életének vagy testi épségének súlyos fenyegetettsége, amely nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktus során alkalmazott megkülönböztetés nélküli erőszak következménye.

Milyen helyzetbe kerül az, aki nálunk lesz “betelepített”, milyen juttatásokban, szociális ellátásokban részesednek?

A menekültek és oltalmazottak a magyar állampolgárokkal megegyező feltételekkel jogosultak valamennyi jogszabály és helyi rendelet alapján nyújtott szociális támogatásra és ellátásra. Szociális rászorultság esetén különböző támogatásokra és ellátásokra is jogosultak, melyek célja, hogy elismerésüket követő első időszakban nyújtson segítséget az alapvető létfenntartási feltételek megteremtésében.

A befogadó állomást a menekült és az oltalmazott az elismerésről szóló  határozat közlésétől számított harminc nap után el kell hagynia. A magánszálláson lakó menekült egészségügyi ellátásra és az ország végleges elhagyásának támogatására jogosult. 2016. június 1. előtt volt lehetőség integrációs szerződés alapján támogató szolgáltatásokat igénybe venni.

Hányan kaptak eddig évente menekülti státuszt nálunk?

A Magyarországra érkezett menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesülők számáról ad folyamatosan új adatot a KSH. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_wnvn001.html

Van-e különbség az érvénytelen szavazat, vagy a távolmaradás között?

A szavazástól való tartózkodás az állampolgárok érdektelenségét vagy egészében történő elutasítását fejezi ki az adott kérdésben. A (tudatosan) érvénytelen szavazat talán azt fejezi ki, hogy valaki fontosnak tartja a kérdést (hiszen elment szavazni), de adott körülmények között nem tud vagy nem akar se “nem”, se “igen” mellett dönteni, mivel nem érzi fekete/fehérnek a kérdést

Milyen politikai hatása lesz a szavazatomnak?

Egy (várhatóan) érvényes népszavazáson a nemek többsége megerősíti a kormányzati politikát (lényegében minden arra vonatkozó különbségtétel nélkül, hogy azok egyes elemeiről mit gondolunk: van, aki helyesli a kerítést, de nem ért egyet az idegenekkel szembeni általános negatív kampánnyal).

1. A döntést segítő értékeink

Kötelesség-e népszavazáson részt venni?

Erkölcsi dilemmát vethet fel, hogy keresztényként kötelességünk-e a közéletet befolyásoló népszavazáson részt venni, illetve válaszolni egy többféleképpen értelmezhető kérdésre? A Katolikus Katekézis szerint mindenkinek keresztényi kötelezettsége a közügyekben való részvétel a helyzete és képességei szerint. A  közügyekben való részvétel ugyanakkor nem szűkíthető le a választásokra, népszavzásokra, azt mindenki olyan közegben gyakorolja, amelyben a mindennapjaiban mozog: a családjában, környezetében, munkahelyén. Nyilvánvaló, hogy választáson, népszavazáson részt venni, vagy távol maradni, illetve ott adott módon szavazni a legtöbb esetben nem tekinthető bűnnek. Lelkiismereti kötelességünk ugyanakkor olyan módon alakítani a közéletet, hogy az minél jobban összhangba kerüljön a katolikus társadalmi tanítással, keresztény értékeinkkel.

Mi az a katolikus társadalmi tanítás (KTT)?

A katolikus társadalmi, vagy szociális tanítás (KTT) az Egyház hitelvi tanításának alkalmazása a társadalmi, gazdasági , politikai élet éppen aktuális kihívásaira. Az újkori KTT formailag alapvetően pápai enciklikákban ölt testet. Hozzáférhető egy 2004-i állapotot tükröző tematikus összegzés is (kompendium). A pápai megnyilatkozásokat egészítik ki az országos püspöki karok hasonló célzatú körlevelei, megnyilatkozásai. A KTT arra szólít fel minket, hogy ismerjük fel és teljesítse az igazságosság és a szeretet által diktált kötelességeit a társadalom életében. A KTT címzettjei nemcsak a katolikusnak keresztelt hívők, hanem minden jóakaratú ember.

Mit tanít a katolikus egyház a menekültekhez való viszonyról?

Mind az Ó-, mind az Újszövetség számos helyen hangsúlyozza az idegenekkel szembeni kötelességeinket. Jézus az utolsó ítéletről szóló példabeszédeiben figyelmeztet, hogy az idegeneket be nem fogadók az ő tanítását tagadják meg. A KTT a következő alapelvek követését javasolja:

1. Az otthon maradás joga: az emberi méltóságból fakadó jogként ismeri el a migrációhoz való jogot, ugyanakkor nem ösztönöz annak gyakorlására. Az első és legfontosabb dolog, hogy mindenki szülőhelyén bontakoztathassa ki képességeit.
2. Az embereknek joguk van elhagyni hazájukat, s más országba költözni (családos emberként az egész családra vonatkoztatható e jog). A kivándorlás jogához az érem másik oldalaként kapcsolódik a befogadók egyéni és közösségi kötelezettségei: megosztani velük javainkat, osztozni az egyetemes rendeltetésű szűkös erőforrásokon.
3. A befogadó országnak jogában áll a migrációt szabályozni, de az a beérkezők közjót szolgáló integrálását kell hogy célozz Az USA püspöki kar dokumentuma erkölcstelennek tekinti az illegális bevándorlást önmagában bűncselekménynek nyilvánítani.

A jelenkori tömeges vándorlás kapcsán az egyik legkényesebb kérdés, hogy meddig terjed, mennyi ideig élhet a keresztény szeretetből fakadó segítségnyújtás, s hol van az a pont, amikor az egészséges önvédelmi reflex jogosan ellenpontozza azt.

Ez mind szép, de kit tekintünk menekültnek?

A KTT nem csak azokat az embereket ajánlja oltalmunkra érdemesnek, akiket a nemzetközi jog menekültnek nevez. A KTT így védelmébe veszi nemcsak a háborús pusztítások vagy politikai, vallási üldözés miatt otthonukat elhagyókat, hanem a gazdasági menekülteket is. Az egyházi dokumentumok hangsúlyozzák, hogy nem feltétlen az a lényeg, hogy adott ország jogszabályai szerint valaki legális vagy illegális menekült. A KTT földrajzi értelemben sem korlátozza a menekült státuszt. Nem az első biztonságos szomszédos országig terjed a védelem, illetve a keresztények gondoskodási kötelezettsége.

Mit tart fontosnak Ferenc pápa a menekültek kapcsán?

Az irgalmas szív képes megosztani a kenyeret az éhezővel, és nyitott arra is, hogy befogadja a menekülteket és a bevándorlókat. (Ifjúsági Világtalálkozó, Krakkó, 2016. július 28.)

A menekültek olyan emberek, mint mi, őket a háború megfosztotta otthonuktól, munkájuktól, rokonaiktól és barátaiktól. A menekültek személyes történetükkel és arcukkal arra szólítanak fel, hogy ismételten elkötelezzük magunkat az igazságban épített béke mellett. (2016. június 19., a Menekültek Világnapja alkalmából).

Az intézmények és az emberek aggodalmai, itt, Görögországban és más európai országokban, érthetők és jogosak. Ugyanakkor sosem szabad elfelejteni, hogy a migránsok, mielőtt számok lennének, személyek, akiknek arca, neve és története van. Európa az emberi jogok hazája, és bárkinek, aki európai földre lép, meg kellene tapasztalnia ezeket, és így jobban tudatában lesz annak, hogy neki is tiszteletben kell tartania és védelmeznie kell ezeket a jogokat. A sorompók ugyanis szakadásokhoz vezetnek, ahelyett, hogy segítenék a népek valódi fejlődését, a szakadások pedig előbb-utóbb összeütközésekhez vezetnek. (Leszbosz szigete, 2016. április 16.).

a vendégszeretet gyakorlása révén a házigazda is gazdagodik, ehhez persze a részéről is nyitottságra van szükség, amelyet megelőz az alaptalan félelmektől való megszabadulás (2016. január 17.). A globalizált világunkban globális közönyben élünk (2014. január 10. Lampedusa szigete).

Hogyan kötődik a népszavazás az EU integrációhoz?

A népszavazásra feltett kérdés mind előzményei, mind tartalma, mind lehetséges következményei kapcsán kötődik az európai integrációhoz, formálódó Európa képünkhöz. Az európai integráció egyik fontos, a katolikus Egyház által is központinak tartott értéke a szolidaritás. Ha két tagállamot érint leginkább az afrikai és közel-keleti tömeges migráció, akkor a többieknek is kötelességük lehetőségeikhez mérten hozzájárulni a problémák megoldásához.

Ferenc pápa Európai Parlament előtt mondott beszédjében örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy lassan megvalósul az a II. János Pál pápa által is kifejezett vágy, hogy Európa szuverén, szabad intézményei terjedjenek ki az egész kontinens földrajzi és még inkább történelmi dimenzióira. A pápa arra bátorította az Európai Parlament tagjait, hogy térjenek vissza az Európai Unió alapító atyáinak szilárd meggyőződéséhez, akik olyan jövőt képzeltek el, amely a megosztottságokat leküzdő, a földrész népei közötti békét megvalósító együttműködésen alapul. A pápa az emberi méltóság európai gyökerű eszméjének hangsúlyozása után figyelmeztetett az emberi jogokkal való visszaélés veszélyére. Ma létezik egy olyan irányzat, amelyik egyre több egyéni jogot követel. Hangoztatta, elérkezett az óra, hogy közösen építsünk egy olyan Európát, amelynek középpontjában nem a gazdasági élet, hanem a személy, az elidegeníthetetlen értékek szakralitása áll. Hagyjunk fel a megfélemlített és önmagába zárkózó Európa gondolatával, és mozdítsuk elő a főszereplő Európát, amely a tudományok, a művészetek, a zene, az emberi értékek, a hit hordozója. Olyan Európát valósítsunk meg, amely az eget szemléli, és eszményképeket követ; megvédi az embert; biztos és szilárd talajon halad, értékes vonatkozási pontot jelentve az egész emberiségnek. (2014. november 25.)

Mit tesz a JMSZ a menekültek integrálása érdekében?

A ránk tornyosuló feladatokhoz képest megtapasztalt korlátainkból adódó magatartásunk egyértelmű követelményeket állít:

• Reflektáltan tanulunk másoktól, akik már régebben dolgoznak e területen
• Együttműködünk másokkal, akik hasonlóan keresik a hiteles választ.
• Átadható formákat keresünk és építünk, ahová másokat tudunk meghívni, tudva, hogy egész társadalmunknak formálódni kell e válságban.

Mi a feladatunk?

A JMSZ missziója a befogadott menekültek segítése az együttélés elősegítésére, különösképpen is az integrációs programokkal. Hisszük, hogy általa az önkéntesség kultúrája építhető és a személyes tapasztalatok útján csökkenthetők félelmeink.

• Reflexió és érzékenyítés: A reflexióból és prófétai cselekedetből sosem lehet elég! Ide tartoznak azon érzékenyítő programjaink, amiket elsősorban középiskolás fiataloknak alakítottunk ki óravázlatként vagy egyén elmélyülést szolgáló e-learninges tananyagként.
• A szociális integrációt kívánjuk továbbra is segíteni a bicskei táborban élő és a Magyarországon már valamilyen státuszt kapott családok látogatásával, kísérésükkel. Mindezzel az állam által vállalt hétköznapi és hosszabb távú integrációs feladatokban segítünk, ahol erre szükség van. Bicskén, a tábor bezárásáig óvodai programot vezetünk.
• Az oktatási integrációt – mint következő lépést – segíti közvetlenül a magyar mind idegen nyelv oktatása, általunk vagy a partneriskolák tanárait segítve. Most induló programunk egy konkrét integrációs osztály modelljét építi fel, hogy egy év után már megalapozottan tudjanak belépni a magyar iskolarendszerbe a menekült fiatalok.

Hogyan segíthetek én a menekültek integrálásában?

• Tudatosan keresek találkozási és reflexiós lehetőségeket.
• Egy konkrét programban elköteleződöm önkéntesként.
• A JMSz is örömmel vár önkénteseket! (http://jmsz.hu/tamogatas/)

A SZENTATYA

LESZBOSZON ELMONDOTT IMÁJA A MIGRÁCIÓ ÁLDOZATAIÉRT

Irgalom Istene,

az összes férfiért, nőért és gyermekért imádkozunk hozzád,

akik meghaltak, miután egy jobb élet reményében

elhagyták földjüket.

Jóllehet sokuk sírja névtelen,

te mindegyiküket ismered, szereted és kedveled.

Add, hogy soha ne felejtsük el őket,

és áldozatukat inkább tetteinkkel, mint szavainkkal tiszteljük.

Rád bízzuk mindazokat, akik megtették ezt az utat,

akik félelmet, bizonytalanságot és megaláztatást tűrtek el,

csak hogy biztos és reményt adó helyre érjenek.

Ahogyan te nem hagytad magára Fiadat,

amikor biztos helyre vezette őt Mária és József,

úgy most légy közel e fiaidhoz és lányaidhoz

a mi gyengédségünk és oltalmunk által.

Add, hogy a róluk való gondoskodással olyan világot építhessünk,

ahol senki sem kényszerül elhagyni otthonát,

és ahol mindenki szabadságban, méltóságban és békében élhet.

Irgalom Istene és mindenki Atyja,

ébressz fel minket a közöny álmából,

nyisd fel szemünket szenvedéseikre,

és szabadíts meg minket az érzéketlenségtől,

mely a világias jólét és az önmagunkba zárkózás gyümölcse.

Késztess mindannyiunkat, nemzeteket, közösségeket és egyéneket

annak felismerésére, hogy a partjainkra érkezők

mind testvéreink és nővéreink.

Segíts nekünk, hogy megosszuk velük azokat az áldásokat,

amelyeket a te kezedből kaptunk,

és hogy felismerjük: együtt, mint egyetlen emberi család,

valamennyien migránsok, a remény vándorai vagyunk,

úton feléd, aki a mi igazi otthonunk vagy,

akinél majd minden könny letöröltetik,

és ahol békében, biztonságban leszünk a te ölelésedben.

IMA A VÁLASZTÁS ELŐTT

Uram, amint a döntés közeledik
szeretnénk jobban megérteni a társadalmunkat érintő kérdést
és hogy az Evangélium merre vezet bennünket, hogy hívő állampolgárként tudjunk válaszolni.

Adj nekünk szemeket, amelyek szabadok a vakságtól,
hogy testvérként és azonos méltósággal láthassuk egymást,
különösen azokat, akik bármilyen visszaélés, erőszak, megaláztatás és szegénység áldozatai.

Adj nekünk fület, amely meg tudja hallani
a meg nem született és elhagyott gyermekek kiáltását,
a fajuk, hitük vagy nemük miatt elnyomottak kiáltását.

Adja nekünk értelmet és szívet, amely nyitott meghallani azon vezetők hangját, akik közelebb tudnak vezetni Királyságodhoz.

Imádkozunk a megkülönböztetés kegyelméért, hogy
olyan vezetőket válasszunk, akik hallják a te Igédet, élik szereteted, kitartanak az Igazságod útján, és elvezetnek az Igazság és Béke királyságához.