Új gyereknek lenni az iskolában soha nem könnyű, hát még, ha egy kukkot sem tud valaki az ország nyelvén, és a szülei sem igazán vannak képben. De a tanító néni is fogja a fejét, hiszen hogyan tudja majd a kis jövevény megérteni az órát, vajon mikor fog majd felzárkózni, hogyan előzzük meg a kirekesztését, és az esetleg kínos, zavart okozó jelenlétből mikorra lesz az osztályközösség tagja, vidám, ügyes, aranyos, együttműködő, mint a többiek? Az igazgatónak ugyancsak fő a feje. Milyen szabályok is vonatkoznak erre a gyerekre? Hiszen már hónapok óta tart a tanév, a beiratkozást már rég lezártuk, most milyen szabályokat kell elolvasni, hol, mit kell bejelenteni, és milyen adminisztratív feladatokat kell végigcsinálni az új gyerekekkel kapcsolatban?

Ezek a problémák, és még sok hasonló kerülhet elő, ha külföldi tanuló csöppen be az iskolába, ráadásul az év kelős közepén. Számos iskola birkózik ezekkel a feladatokkal, szinte mindig újrakezdve, ad hoc módon, komoly erőfeszítéseket téve, hogy a kérdésekre választ, a nehéz helyzetekre megoldást találjanak, és lehetővé tegyék, hogy egy kisgyerek iskolába járhasson.

A Jezsuita Menekültszolgálat a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközponttal együttműködve modell-programot indított, ahol pedagógusok, szociális munkások és magyar-mint-idegen-nyelv tanárok az érintett hivatalok és intézmények tapasztalatainak figyelembe vételével feltérképezik a menekült kisgyermekek általános iskolai befogadásának feltételeit és folyamatát.

A gyerekeknek nagyon fontos, hogy minél hamarabb képesek legyenek együtt haladni a magyar gyerekekkel. Ők egy teljesen új világba csöppentek, a politikáról sejtelmük sincs. A befogadó iskola pedagógusai és a délutáni foglalkozásokat vezető önkéntesek nagyon sokat tudnak segíteni abban, hogy a beilleszkedés, befogadás, tanulás minél kevesebb fájdalommal történjen.

A Jezsuita Menekültszolgálat más iskolák már meglévő és a jelenleg felálló modell tapasztalatait integrálva, egy olyan eljárásmódot kíván kidolgozni, amely lehetővé teszi, hogy ne kelljen újra meg újra elölről kezdeni a megoldások keresését, az eligazodást a jogszabályok dzsungelében, a kommunikációs, kultúrák közti kapcsolatok, speciális pszichológiai problémák, osztályközösség építés stb. hatalmas munkáját, és nagy fáradság és energia ráfordítás árán ismét feltalálni a spanyolviaszt.

 

Írta: Szelenge Judit