Az élet ereje – kurd népdalest a Párbeszéd Házában

November 3-án, csütörtökön különleges estre került sor a Párbeszéd Házában, melyet „Megtartó kurd népdal egy menekült ajkán” címmel hirdettek meg. Szileman Guli Irakból származó kurd menekült beszélgetéssel egybekötött népdalestjén a közönség is részesülhetett a Közel-Kelet kulturális kincstárából.

Szileman Guli Irak északi részéről származik, családjával – feleségével és négy gyermekével – a Jezsuita Menekültszolgálatnak köszönhetően leltek otthonra a budapesti Párbeszéd Házában. A Magyarországon oltalmazott státuszt kapott család feje hazájában ismert énekes volt. November 3-án a kurd nép gazdag dallamvilágával ismertette meg a fővárosi jezsuita központ közönségét.

A vendégeket az est moderátora, a Párbeszéd Háza igazgatója, Sajgó Szabolcs SJ fogadta. Hangsúlyozta, a találkozás arra hív mindannyiunkat, hogy az ismeretlenbe saját félelmeink által kivetített negatív képektől megszabaduljunk, és lépjünk egyet egymás felé.

Szileman Guli erővel teljes, sokakat megindító hangon kezdte énekelni az első népdalt, majd bevonva a közönséget mindenkit tapsra hívott. S ezt a gesztust mindvégig megtartotta, amivel a hallgatóságot közönségből közösséggé formálta. A kurd népdalok különleges hangzásvilága a hallgatók arcára egyszerre csalt mosolyt és szemükbe könnyeket; Szileman Guli előadása, dacára az átélt viszontagságoknak, az élet erejét hirdette.

Az előadást meg-megszakító beszélgetések során kiderült, hogy a népdalok a hegyekkel borított Kurdisztán természeti szépségeit, illetve (hasonlóan a magyar népdalok sokaságához) a szerelmet idézik fel. A dalok a szerelem és az élet drámájáról szólnak – magyarázta az előadó. Elmondta azt is, hogy a kurd dallamok tájegységenként változnak, ahogyan a nyelvi dialektusok is, így különbségek fedezhetők fel egy-egy hegyvidék lakóinak nyelve és dallamvilága között. Szileman olyan dalokat adott elő, melyek az iráni határról származnak, és bemutatott egy tradicionális kurd esküvői táncot is, amelybe a közönség soraiból is többen bekapcsolódtak.

Sajgó Szabolcs a népi kultúrához kapcsolódó kérdéseket tett fel elsőként az előadónak, illetve a hangszerkíséretet adó Faradnak, aki több éve él Magyarországon. Bemutatták a szazt, azt a hét húros, pengetős hangszert, amelyet imádságok alkalmával is használnak. Ezzel kapcsolatban azt is elárulták, hogy általában családi házaknál gyűlnek össze, ahol a pap játszik ezen a leginkább gitárhoz hasonlító hangszeren.

Sajgó Szabolcs kérdésére, hogy Szileman hol tanulta a zenét, az énekes elmondta, hogy ő maga sehol, csupán felfedezte tehetségét.

Szóba kerültek a kurd nemzeti ünnepek, így a március 21-én tartott kurd újév, illetve a Ramadán és az Ásúra (az özönvíz elmúlására, illetve többek között Ádám és Éva teremtésére való emlékezet ünnepe), amelyet iszlám hívőként a kurdok is megünnepelnek.

Szileman Guli az esten többször is köszönetet mondott a magyaroknak a befogadásért, és a jelenlévőkkel megosztotta, hogy sajátja után Magyarországot második otthonának érzi. És bár a nyelv elsajátítása a legnehezebb, reménykedik abban, hogy a későbbiekben szolgálatot tud majd tenni a magyarok népnek. Ahogy fogalmazott: a kultúrák találkozásában mindenki gazdagodik.

Fotó: Merényi Zita

Várkonyi Borbála/Magyar Kurír