Felhívás a szolidaritásra

CEP Közgyűlés – Az európai Jezsuita Provinciálisok és Régióvezetők nyilatkozata

2015. október 19.

2015 januárja óta több százezer menekült érkezett különböző útvonalakon Európába. Mélyen megérint minket szenvedésük, illetve annak a több száz halottnak a híre, akik a Földközi-tengeren átkelve pusztultak el vagy tehergépkocsikba zárva fulladtak meg az Európa felé vezető útjukon.

Menekültek

Az ide menekülők olyan háború sújtotta országokból érkeznek mint Szíria, Szomália vagy Eritrea. Gyakran házukat, barátaikat, rokonaikat maguk mögött hagyva indulnak útra. Kétségbeesetten keresik a védelmet nyújtó országokat, akár veszélyes utazások árán. Többségük egyértelműen háború sújtotta országokból jön, s kötelességünk ellátni őket a menekült helyzetben lévők számára általánosan járó védelemmel és minden kapcsolódó segítséggel.

Vendégszeretet és nagylelkűség

Tudatában vagyunk annak a nagyszámú menekültnek, akiket olyan országok fogadtak be, mint Libanon vagy Törökország. Látjuk ezeknek az országoknak a nagylelkűségét és azt a nyomást, amely kihat a szociális és a fizikai struktúrákra egyaránt. Köszönjük a nagyszámú európai polgár és a civil társadalom nagylelkűségét: látván az érkezők nehéz helyzetét, az emberek megnyitják otthonukat és szívüket.

Az új rendelkezések

• Jelenlegi határellenőrző rendszerünk nem működik. Ezeket az ellenőrzéseket olyan módszereknek kell felváltaniuk, amelyek biztonságos és jogilag helytálló módot nyújtanak a védelem keresésére Európában. Ezek közé tartoznak a humanitárius vízumok, illetve a letelepítési és család újraegyesítési eljárások.

• Erősebb európai szolidaritásra van szükségünk. A frontvonalon található országokat nem szabad magukra hagynunk a menekültügyi eljárások és a befogadási feltételek kérdéseivel, ahogyan ez sajnos jelenleg az általános helyzet. Egy hatékonyabb és igazságosabb európai menekültügyi rendszerre van szükség. A vendégszeretet és a megfelelő integrációs rendelkezések egyaránt létfontosságúak.

• Szomorúan látjuk, hogy egyes politikusok szavazási kampánysikerre használják fel a jelenlegi helyzetet, táplálva az emberek félelmeit ahelyett, hogy bátor vezetői szerepet vállalva meghoznák a szükséges új lépéseket.

Jezsuita válasz

Bátorítjuk jezsuita rendtársainkat illetve azon munkatársaikat, akik ezekben a fájdalmas és kihívással teli időkben a Jezsuita Menekültszolgálat (JRS) keretében dolgoznak. Különös elismerésben tartjuk az újonnan alakult JRS kezdeményezéseket Görögországban és Magyarországon.

Külön említést szeretnénk tenni arról a munkáról, amelyet egyes jezsuiták és munkatársaik végeztek a menekült illetve a migráns közösségekkel az elmúlt évtizedekben. Fáradhatatlanul dolgoztak ezeknek az emberek elérésén, megismerésén és megsegítésén, hogy integrálódhassanak, és új életet kezdhessenek. Csöndben végezték feladatukat, távol a reflektorfénytől és kevés erőforrás állt rendelkezésükre. Ám munkájuk bizonyság arra, hogy az integráció lehetséges, hogy félelmeink gyakran megalapozatlanok, hogy különböző kultúrák és vallások tudnak párbeszédet folytatni, hogy különbségeinket áthidalva ki tudjuk nyújtani kezeinket mások felé, hogy egymást „barátoknak” hívhatjuk. Erre a tanúságtételre ma nagyobb szükség van, mint valaha.

Folyamatos elemzés

A Jézus Társasága európai provinciálisaiként és tartományi vezetőiként továbbra is folytatni fogjuk annak körültekintő elemzését, hogy mily módon tudunk Provinciáinkba és Régióinkba minél helytállóbb választ nyújtani a jelenlegi kihívásra. Ez magában foglalja reflexióinkat a következőkről: hogyan lehet iskoláink és egyetemeink ifjúságát az újonnan érkezők iránti együttérzésre nevelni, hogyan használhatjuk fel a kommunikációs lehetőségeket a közvéleménnyel folytatott párbeszédre, hogyan lehet többet és hatékonyabban együtt dolgoznunk az Egyház illetve a civil társadalom többi tagjával.

Loyolai Szent Ignác, a rendalapítónk, arra bíztat, hogy a szeretet és az együttérzés jobban látszódjon a tettekben, mint a szavakban. Hűen ehhez a hagyományhoz arra vállalkozunk, hogy egy olyan Európát építsünk, amelyben a „szolidaritás” és a „vendégszeretet” nem üresen csengő szavak, hanem a mindennapokban megélt tettek által válnak valósággá.

Fordította: Petró Kálmán