Nem értem a pápát!

– hallom templomba járóktól. Baráti beszélgetésben ugyanezt pap fogalmazza. Sokakat faggat a jelen helyzet. Hírek jönnek sűrűn migránsok elkövette, elfogadhatatlan szőrnyűségekről, és ugyanakkor buzdító pápai üzenetek migránsok befogadására. Mi történik? Ki a hülye? Sokan várnak válaszra, ami segíthet a kegyetlen káoszban.

Ferenc pápa szolgálatának legkezdetétől világosan fogalmaz: szerinte folyik a harmadik világháború. Sapienti sat. Papok, politikusok, üzletemberek és mindenki elgondolkodhat, mi követkeżik ebből. Háborúban nem működnek a békeidő törvényei és eljárásrendje. Aki nem tudatosítja ezt és nem lép, az nagy bajt hoz magára és környezetére, mindarra, akiért felelős.

 

A pápa nem a jó és rossz között az első lázadás óta folyó univerzális harcra utal, arra, ami történhet a minden bűnös megtérését vágyó isteni irgalom kifogyhatatlan türelme miatt, hanem arra, hogy a Nagy Háború és a Második után elkezdődött a Harmadik. Ez nem a vég, de a Gonosz univerzális, Teremtő elleni harcának lángja a buta vagy tudatos emberi közreműködés által fölégethet ezen a kis sárgolyón sok-sok életet és értéket.

 

A pápa spirituális vezető. A politikai, a gazdasági, a törvényi, a hadászati keretek átalakítása nem az ő feladata. Az ő felelőssége a helyes spirituális válaszra serkenteni, a maga részéről ezt megadni. A többi szereptévesztés. Ha te lennél a pápa, te nilyen válaszra serkentenél Krisztussal közösségben? Te milyen választ adnál? Oszd meg és segíts! (Szövegszakajtás kölcsönös levegővétel okán.)

 

 

Van világosság a zavaros információáradatban?

 

A nyílt, őszinte és kulturált beszédre minden szinten éhezünk. Köszönet mindenkinek a tiszta szándékban és szavakban való megnyilvánulásért a Szentatyával és az ugyancsak zavaros “menekültáradattal” kapcsolatban. És köszönet azért is, hogy nem frázissá silányított jelszavak üres, tudálékos ismétlésével jön a válaszok legnagyobb része.

 

Hogy mi van a “nagy” médiumokban, az kevéssé függ tőlünk. Hogy mi van a mi közösségi médiumainkban, az a mi felelősségünk. A felelős és közös megfontolás terének reményében van itt ez a bejegyzés.

 

Ismerjük valószínűleg a pár nappal ezelőtt elhangzott pápai szavakat. A szentmise közben nemrég megölt francia atya is méltó összefüggésben említtetik:

 

“Van egy szó, amelyet… sokat ismételnek: a ‘bizonytalanság’. De az igazi szó a ‘háború’. Jó ideje zajlik. Azt mondhatjuk: ‘a világ – darabokban – háborúban áll.’ Ez háború! Volt az 1914-es háború, a maga eszközeivel, aztán az 1939-től 1945-ig tartó, egy másik nagy háború a világon; most pedig ez. Talán nem annyira összefüggő, de szervezett, az igen; nem mondanám egységesnek… De háború. Ez a szent pap, aki éppen akkor halt meg, amikor az egész egyházért imádkozott, csak egyetlen áldozat; de mennyi keresztény, mennyi ártatlan, mennyi gyermek hal meg… Gondoljunk például Nigériára. ‘De hiszen az Afrika…’ Háború van! Ne féljünk kimondani ezt az igazságot: a világ háborúban áll, mert elvesztette a békét.”

 

“…Szeretnék egy tisztázó megjegyzést tenni. Amikor háborúról beszélek, valódi háborúról beszélek, nem vallásháborúról, nem. Az érdekek háborúja folyik, háború a pénzért, háború a természeti erőforrásokért, háború a népek feletti hatalomért: ez a háború! Azt gondolhatná ugyanis valaki, hogy: „Ez [a pápa] vallásháborúról beszél.” Nem! Minden vallás békét akar. A háborút mások akarják. Remélem, érthető voltam.” (Ferenc pápa)

 

Sok minden összekeveredik a mediális zűrzavarban. A pápa szavainak és cselekedeteinek világos az üzenete: aki valóban rászorul, azt az irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek szellemében kell tekintenie és fogadnia a valódi krisztuskövetőnek. Tehet másként bárki, hisz Jézus nem bilincsekkel terjeszti az evangéliumot, de ha más irányba megy valaki, az elvezeti őt Jézustól. És a valódi élettől, ami Benne van. Ugyanakkor az igazi Európa védelmére sincs ennél autentikusabb cselekedet. Aki nem így tesz és beszél, az maga is az igazi európaideált rombolja. Belülről. Magát is ámítva.

 

Hogyan terjedt el a kereszténység? Az életét önként odaadó, ártatlan Jézus áldozata révén. A Gonosz csak a testét érte el, a lelkét nem: a kínhalál közepette is megmaradt az Atya iránt és az irántunk való feltétel nélküli szeretetben. Ezért álltak a kereszt alatt bírái, lesve minden megnyilvánulását, hogy aztán igazolva láthassák tettüket és lelkiismeretfurdalás nélkül továbblapozhassanak. De nem láttak-hallottak semmit, ami igazolta cselekedeteiket. Az Örökkévaló irgalma járta át a Megfeszített minden porcikáját. Ezért nyitott máig a Názáreti pere. Az elítélő bírák tanúsága, az idegen római százados megrendülése még erősebb, mint a tanítványoké, akiknek a Föltámadottal való találkozás és a Lélekkel megerősítés kellett, hogy igaz tanúk legyenek.

 

Akik pedig Jézust ezen az úton ténylegesen követték, hiteles tanúivá lettek, azokat szemlélve mondatott: “A vértanúk vére a kereszténység vetése.” – Csak az tudja ezt az utat vállalni, aki számára valóban a legnagyobb érték már most, és nemcsak szóban, az Örökkévalóban lakozás – nem pedig az Ő szépnek alkotott világa, ez az átmeneti földi élet. Az Örökkévaló pedig mindenestül irgalom. Vagyis új esély a teljes életre, minden helyzetben, ha csatlakozunk hozzá. Mi más a világ végéről szóló krisztusi látomás? A megsemmisülő világból új, örök világ támad, az Örökkévaló otthona. És nem mi tesszük ezt, azért jön el biztosan.

 

Kik is vagyunk? Az Ő képmásai. Lehetőség, amit az Ő segítségével beteljesíthetünk. Ha más utat választunk, önmagunktól is távolodunk a semmi felé. Ő az út az Életre kivétel nélkül minden ember számára. Ez Jézus egyetemes örömhíre. Erre hívta zsidó és nem zsidó kortársait, erre hív ma is kivétel nélkül mindenkit: keresztényt, zsidót, muzulmánt, hindut, buddhistát… Kivétel nélkül.

 

A jónak és a rossznak az első lázadás óta tartó kozmikus küzdelmében, az elkezdődött harmadik világháború mindennapjaiban Ferenc pápa ezért hirdette meg az Irgalom Évét.

P. Sajgó Szabolcs SJ

 

Kép: Szervátiusz Tibor, Kolozsvári Krisztus